Milyen tényezők okozhatnak vízmérő-forgási problémákat?

I. Nyomásingadozási tényezők
Mivel a víz folyékony, fizikai tulajdonságai általában összenyomhatatlanok. Mégis, azokban a csapvízcsövekben, ahol a csőnyomás magas, a víz bizonyos fokú összenyomhatóságot mutat. A nyomásingadozás a csapvízcsövekben elkerülhetetlen, és minden általunk használt mechanikus óra a bennük lévő víz áramlása által generált kinetikus energiára támaszkodik, hogy a fogaskerekeket forogni tudja a mérés céljának elérése érdekében. Amikor a vizet nem használják fel, a vízmérő mindkét végén lévő csatlakozócsövekben bizonyos mennyiségű nagynyomású víz van. Ezért a csőhálózat nyomásának növekedésével a mérőóra mögötti csőben a csapvíz mennyisége a nyomásnövekedés miatt csökken, és ilyenkor kevés lesz a víz. Az előre forgást a vízmérő generálja. A nyomás csökkenésekor a mérő mögötti csőben lévő sűrített víz a nyomásesés miatt kitágul. A vízmérőn is kis mennyiségű víz fog áthaladni. A különbség az, hogy ebben az időben fordítva van. Mindannyian tudjuk, hogy az általános mechanikus óra alulról felfelé lép be a vízbe, és előrefelé tolja a fogaskereket. Amikor a vízmérőt felfordítják, a víz felülről jön be, és felülről jön ki. Bár a víz befolyása mindkét végén azonos, a vízóra állása meglehetősen eltérő.
II. A csapvíz sok gázt felold
Az emiatt keletkező forgóvíz mennyisége viszonylag nagy, mert a csapvíz nagy mennyiségű gázt old fel. Ha a csővezeték kipufogószelepe nincs megfelelően beállítva, a gáz nem távolítható el jól. Ilyen módon, ha az otthon hosszabb ideig nem használ vizet, vagy ésszerűtlen a kialakítás, az otthon megsérül. A cső legmagasabb pontján légzsák lesz. Mint mindannyian tudjuk, a gáz összenyomhatósága nagyon magas. Ha ilyenkor nyomásingadozás van a csőhálózaton, akkor a mérő mögötti csőben lévő tér nagymértékben kitágul és összehúzódik, így a vízmérő forgása viszonylag nagy lesz.
III. Más okok
Kevés egyenes csőszakasz maradt a vízmérőnél, ami szintén befolyásolja a vízóra normál mérését, és a vízóra forgását okozza.